Az útmutató a magyar és a német nemzeti koordinátor - Deutsche Stiftung Denkmalschutz - tapasztalatai összegezésével azzal a céllal készült, hogy segítséget, gyakorlati tanácsot nyújtson mindenkinek, aki a szervezésben részt vállal; ötleteket adjon a helyi lehetőségek kihasználásához, és segítsen elkerülni a gyakorta előforduló hibákat.

A Kulturális Örökség Napjai szervezésében és magvalósításában részt vevő minden intézmény, szervezet és magán személy támogatását, szellemi, valamint gyakorlati segítségét előre is köszönet illeti.

---

Hívjanak össze egy találkozóra mindenkit, aki kész együttműködni!
A helyi szervezőnek az alábbi intézményeket és személyeket érdemes megkeresni: helyi önkormányzatok, múzeumok, művelődési házak, idegenforgalmi irodák, történelmi és/vagy hagyományőrző, illetve város- és faluvédő egyesületek, egyházak, műemlékvédelmi felügyelők, főépítészek, közművelődési szakemberek, civil műemlékvédő kezdeményezések vagy magántulajdonosok.

A fentiek bevonásával alakítsák ki saját környezetükben az adott térség szervezőhálózatát, melynek tagjai rendszeresen találkoznak és a további szervezést vállalják. Ezáltal könnyebben össze lehet hangolni a munkát, és igazságosabban el lehet osztani a feladatokat. Lehet, hogy a szervezésre megalakult csoport az épületek nyílt napja után is fennmarad, és egy állandó, építészeti értékek védelmével (Pl. városi - vagy faluvédő egyesületek) foglalkozó grémiummá válik, amely a következő évben is vállalja a Kulturális Örökség Napjai helybeli szervezését, és más célok érdekében is mozgósítható.

Fontolják meg, egy határon átnyúló program kezdeményezését is, amely a meglévő kapcsolatok kiteljesedését eredményezheti.

---

Készítsenek előzetes listát a megnyitandó épületekről!
Fontolják meg a későbbiekben található általános szempontok mellett a következőket:

• A siker fontos feltétele, hogy legalább egy különösen érdekes épületet vonjanak be vonzerőként a programba. Ennek a segítségével tudják reklámozni a "hamupipőkéket", amelyeknek szépségét nem lehet elso pillantásra felfedezni.
• Ne aggódjanak, ha az épített örökség nyílt napja egybeesik valamilyen helyi ünneppel vagy évfordulóval. Tapasztalataink szerint ennek pozitív hatásai vannak. Ilyen esetben figyeljenek arra, hogy az ünnephez kapcsolódó épületeket is válasszanak.
• Nagyon ajánljuk, hogy kínálatukba vegyenek bele olyan épületeket is, melyeket mozgássérültek és idős emberek is könnyen látogathatnak. Ezekre az épületekre külön hívják fel a figyelmet.
• Azon is gondolkozzanak el, hogy kívánnak-e adományokat gyűjteni a megnyitott épület felújítására vagy állagmegóvására. Ezt úgy lehet igazán eredményesen megoldani, ha a nyílt nap rendezvényein belül egy különösen veszélyeztetett vagy más szempontból értékes épületet állítanak a középpontba. Ez célzott, akár hosszú távú kampányt is jelenthet, melybe a helyi sajtót is be kell vonni. Amennyiben ilyesmit terveznek, de nem rendelkeznek olyan közhasznú szervezettel, amely igazoltan adományokat fogadhat el, akkor hozzanak létre egy bejegyzett egyesületet az épületek megsegítésére, esetleg a nyílt nap szervezési munkáinak lebonyolításának finanszírozására.
• Érdemes az épületeket úgy megválasztani, hogy egy-egy körzetben egymáshoz közel több épület is látogatható legyen, mert így többen lesznek kíváncsiak rájuk. Kis, térképes tájékoztató szintén növelheti az érdeklődést.

A Felhívást a lehető legszélesebb körben küldjék szét!
Segítségre lehet még a Felhívásnak a sajtóban, és honlapokon való megjelentetése is. Hasznos, ha a Felhívás elküldése után a tulajdonosokat közvetlenül is megkeresik telefonon, levélben vagy akár személyesen.
A Felhívás végén található Jelentkezési lapokat a nemzeti koordinátorhoz kell eljuttatni pontos, hiánytalan és végleges adatokkal.

Tisztázzák, hogy legyen-e kísérő program!
Amennyiben úgy döntenek, hogy igen: találnak itt egy - bizonyára nem hiánytalan - felsorolást, melynek pontjait érdemes figyelembe venni.

• Jó előre határozzák meg, hogy ki vállalja a szervezést.
• Semmit se hagyjanak a véletlenre, hanem rögtön tervezzék meg a részleteket is (így például: készítsenek időbeosztást, konzultáljanak rendszeresen az egyes résztvevőkkel, toborozzanak önkéntes segítőket, szerezzenek zenészeket, süttessenek süteményeket, dolgozzák ki az információs anyagokat stb.)
• Hangolják össze a nyitvatartási időt és gondosan ügyeljenek arra, hogy a rendezvények között ne legyenek időbeli átfedések. Amennyiben nagyon sok programot kívánnak szervezni, akkor az időtartamot hosszabbítsák meg akár egy egész hétre.
• Figyeljenek arra is, hogy a gyerekek és a fiatalok, illetve a családok érdeklődését is felkeltsék.
• Ha szabadtéri rendezvényt szerveznek, tervezzenek meg egy esőprogramot is.
• Kérdezzék meg a helyi vállalkozókat, hogy nem szponzorálnák-e a rendezvényt.
• Amennyiben körutat szerveznek, érdeklődjenek az utazásszervező irodáknál, hogy nem kívánnak-e részt venni ebben. Elképzelhető, hogy szomszédos települések is csatlakoznának a rendezvényekhez.
• Esetleg érdeklődjék meg az illetékes helyi hivatalnál, hogy árusíthatnak-e italt és ételt. A rendészeti hivatalt meg kell keresni akkor, ha például meg akarják változtatni a közlekedési rendet.

Tervezzék meg részletekbe menően a nap menetét!
Az ehhez kapcsolódó célkitűzést így fogalmazhatnánk meg: az a jó, ha a látogatók vendégnek érzik magukat és az épületek találkozások helyszínévé válnak. Itt most csak néhány ötletet kínálunk.

• Szükséges-e külön felügyelet, vagy elég csak szakavatott vezetőket biztosítani? Itt figyelembe kell venni, hogy - különösen, ha sok reklám előzte meg az eseményt - nagy érdeklodésre lehet számítani. Ilyen esetekre érdemes további egy-két mozgósítható segítő személyről gondoskodni.
• Idejében kérjenek fel önkéntes segítőket a szakszerű vezetéshez (építész, muvészettörténész, helytörténész) mivel ez a nyílt nap lényege.
• Ha van rá lehetoség, tartsák az épületet egész nap nyitva. Így a látogatók rugalmasabban tudják megtervezni napi programjukat. Adják meg a pontos nyitvatartási időt. Nem túl jó megoldás az, ha megadják annak a személynek a nevét, akinél a kulcs elkérhető, mert sok vendég nem szereti a "kulcsárokat" megzavarni. Ilyenkor jobb, ha van egy meghatározott nyitvatartási idő, még ha csak néhány órára is.
• Néhány épület vagy épületrész bemutatása fokozott balesetveszélyt jelenthet a látogatók számára - gondoljunk a különösen alacsony mennyezetekre vagy a nagyon labilis lépcsőkre! Ilyen esetben nemcsak fel kell hívni a figyelmet a veszélyre, de szabályozni kell a vendégek áradatát is: csak előre bejelentett csoportoknak biztosítsák a látogatást és/vagy korlátozzák a látogatók számát.
• Veszélyt jelent az épületekre a nagy számú érdeklődő is. Ebben az esetben szabályozzák a látogatok számát, és amennyiben szükséges, egyes termeket kerítsenek el zsinórokkal, hogy csak benézni lehessen. Az ilyen óvintézkedésekről akár már előre tájékoztassák a látogatókat. Így elkerülhetik a csalódott arcokat, valamint kihasználhatják a lehetőséget, hogy felhívják a figyelmet az épület megóvásának fontosságára.
• Hasonlóképpen ajánlatos előre jelezni, ha csak az épület egy részét lehet megtekinteni, illetve ha bizonyos időkben - pl. istentisztelet/mise alatt - nincs mód látogatók fogadására. Így biztos nem fognak csalódni a vendégek.
• Biztosítsák a látogatók számlálását (Pl.: Minden érkező kap egy kis lapocskát az épület stilizált rajzával, és a kiadott lapokból utólag megállapítható a látogatók száma.) A számláláshoz, valamint a látogatók vélemény nyilvánításához vendégkönyv elhelyezését ajánljuk.

A közönségtájékoztatás
Alapvető szabály, hogy minél jobban tájékoztatják a közvéleményt, annál több látogatóra lehet számítani az épületek nyílt napján. Itt most csak néhány ötletet adunk. (A sajtóval való kapcsolatfelvételről a későbbiekben lesz szó.)

• Jó előre írják be a nyílt napra szánt programot a helyi eseménynaptárba és juttassák el minél gyorsabban az országos koordinációt végző szervezethez is.
• Ne felejtsék el időben megrendelni a központi koordinálást végző KÖH-nél a plakátokat, és megtervezni saját programjuk grafikai arculatát.
  A Kulturális Örökség Napok logóját a borító oldalról lehet átmásolni.
• Ha lehet, a reklámozást és a sajtómunkát egy központi helyről irányítsák. Szervezzék meg a plakátok és a nyitott épületek helyi listájának szétosztását a könyvtárakba, hivatalokba, iskolákba, közintézményekbe, bankokba, turisztikai cégeknél (pl.: Tourinform), stb.
• Nagyon fontos a helyi/kábel televíziós adások bekapcsolása a tájékoztatásba.
• Fontolják meg, hogy ne juttassák-e el minden háztartásba a programot egy egyszerű szórólapon.

Ne feledjék: fontos a jó befejezés!
Annak érdekében, hogy a Kulturális Örökség Napjai minden szempontból sikeres legyen, gondoljanak az utómunkálatokra is:

• Nyilvánítsák ki köszönetüket az épület-tulajdonosoknak vagy kezelőiknek, valamint az önkénteseknek legalább egy kedves levél formájában. Kellemes lehet a rendezvény végeztével egy közös koccintás vagy egy együtt töltött este néhány héttel később.
• Kérjük, hogy a megjelölt határidőig juttassák el a látogatók számáról és az eseményről szóló rövid összefoglalót, valamint az összegyűjtött újságcikkeket az KÖH-höz. Hasonló anyagot küldhetnek azoknak is, akiket a következő évre meg szeretnének nyerni az ügynek.
• Szervezzenek meg egy találkozót, ahol a szervezők elmondhatják a véleményüket és kicserélhetik tapasztalataikat.
• Tapasztalataikat, javaslataikat és érdekes ötleteiket is juttassák el az KÖH-nek, hogy azokat a többi szervezővel is megoszthassuk.

---

Az épített örökség - Kulturális Örökség Napja - nyílt napjának központi gondolata: olyan épületek ingyenes megnyitása és bemutatása, melyeket általában nem lehet látogatni. Ilyenek például a műemléki feltárások vagy kastélyok, várak, lakóházak, középületek, a húszas és az ötvenes évek lakótelepei, ipari műemlékek, de ide sorolhatók bizonyos kertek is. Alapvetően ne törekedjenek a teljességre, ne akarják településük összes építészeti emlékét egyszerre bemutatni! Vitás esetekben, az eddigi tapasztalatok szerint, érdemesebb kevesebb objektumot részletesen, vezetések és más programok segítségével a közönség elé tárni. Az ismert épületek mellett olyanok is kerüljenek bemutatásra, amelyekről első pillantásra nem lehet megmondani, hogy értéket képviselnek. Megfelelő bemutatással, előadás segítségével az ilyen épületek is sokat elárulnak magukról, múltjukról, a bennük látható értékekről és a hozzájuk fűződő históriákról és személyekről. Az épület kiválasztásánál gondolni kell a látogatók biztonságának védelmére, de természetesen az épület jó állapotát is szem előtt kell tartani. Ezért, ha nagy érdeklődés várható a lehetséges károk vagy a lopás miatti jogos aggodalmak eloszlatása érdekében - a tájékoztatókba jelezve - vezessenek be rizikót csökkentő korlátozásokat: pl. csak azok vehetnek részt a látogatásokon, akik előre, személyesen bejelentkeztek a szervezőknél. Ezen kívül biztosítsanak elég önkéntes őrt, vagy csak az épület egy részét nyissák meg. Az esetleges kockázatokra fel kell hívni a tulajdonosok / kezelők és a látogatók figyelmét, és érdemes a helyi biztosító társaságnál is idejében felvilágosítást kérni.

Folyamatban lévő helyreállítási és restaurálási munkák
A helyreállítási munkák miatt sok épület van több éven keresztül zárva. Az épületek nyílt napja jó alkalmat biztosít a munkák előre haladtának ismertetésére, egy-egy helyreállított rész bemutatására. Gondolni kell azonban arra, hogy csak kiemelten értékes és érdekes helyreállításokat szabad munkaközben, fokozott biztonsági intézkedések kíséretében bemutatni.

A helyreállítások menetének elmagyarázása vagy a helyszínen talált leletek bemutatása, amelyek gyakran elvezetnek az épület történetének alaposabb megismeréséhez, éppoly érdekes lehet, mint egy szakember előadása a restaurálási, illetve kutatási és tervezési módszerekről. Az épületek “gondozói”, mint például az építészmérnökök, régészek, művészettörténészek, akik a helyreállítás menetét vezetik és a műveleteket figyelemmel kísérik, gyakran keresett beszélgetőtársak, illetve vezetők.

Közszolgálati hivatalok, és a nem mindig, valamint a nem mindenkinek nyitva álló épületek
Az épületek kiválasztásánál ne feledkezzenek meg arról, hogy a közszolgálati hivatalok - bíróságok, polgármesteri hivatalok - a kulturális intézmények (pl.: színházak, stb.) és a helyi vállalkozások székhelyei is gyakran érdekesek. Használóik általában nyitottak a nyílt nap programjaira. Amennyiben nem, akkor az annak “köszönhető”, hogy félnek a külön kiadásoktól (a dolgozóknak, mint felügyelőknek túlóradíjat kell fizetni, a munkaeszközöket el kell zárni és hasonlók). Ilyen esetben az esemény nyilvánosságra gyakorolt nagy hatásával lehet érvelni vagy a cég hagyományaira, propagálására kell utalni. Azt is javasolható, hogy az épület csak egy jellegzetes részét nyissák meg a közönség számára.

A mindig nyitva álló épületek
Természetesen olyan épületeket is bevonhatnak az épített örökség nyílt napjának programjába, melyek mindig nyitva tartanak. Ilyen esetekben azonban különösen fontos vonzó programokkal felkelteni az érdeklődést, mint például különleges vezetések különleges helyszíneken (pl. a színház közönség által nem ismert részei, stb.), koncertek vagy hasonló rendezvények szervezése. Másrészt megnyithatnák az épület olyan részeit, melyeket egész évben nem láthat a közönség. Ilyenek lehetnek: a kastély egy szárnya, a padlástér (pl. érdekes ácsszerkezettel), a templom tornya vagy kriptája, a mindig rejtélyes pincék vagy raktárak (pl.: könyv-, díszletraktár).

---

Az épületekhez kapcsolódó, szervezett programok teszik azonban az élményt felejthetetlenné. A programszervezéshez szeretnénk Önöknek néhány ötletet adni a lehetséges rendezvények széles választékával.

Vezetések
Az elmúlt nyílt napok utómunkálatainál egyértelművé vált, hogy a látogatók körében igen nagy az igény a szakszerű vezetésre. Ez feltétlenül szükséges, ugyanis ez lehet az a mag, amely köré - lehetőségeik szerint - további programok szervezhetők.

Vezetéseket végezhetnek például:

• a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselői,
• más szakemberek, mint pl. építészmérnökök, restaurátorok, a helyreállításokat végző kézművesek,
• a történelmi- és hagyományőrző egyesületek tagjai,
• helyi lakosok, kiváltképp a nagy tudással és több idővel rendelkező nyugdíjasok,
• egyetemisták és főiskolások, akik régészetei, építészeti, néprajz, művészettörténet vagy történelem szakokon tanulnak,
• diákok.

Különösen izgalmasak az olyan vezetések, melyeket hiteles tanúk (pl. az egykori munkás egy már nem működő gyárban) végeznek és közben újra életre tudják kelteni személyes emlékeik és élményeik alapján az épület eredeti lényét. Érvényes mindez az olyan idegenvezetésekre is, melyeknél egy művész, költő vagy közismert ember mutatja be "kedvenc" épületét vagy műemlékét.

A megszokott városnézéseket a nyílt nap alkalmából különleges épület - és műemléknéző-körúttá alakíthatjuk át és a megnyitott épületeket ennek keretében mutathatjuk be.

Ne feledjék: "a kevesebb néha többet ér"! Ha kevés önkéntes segítőt találnak, akkor inkább mondjanak le egy-egy épület megnyitásáról, mint hogy "egyedül" hagyják benne a látogatókat. Ne értsék félre, nem a lopás vagy esetleg a vandalizmus miatt, hanem az érdeklődők csalódnak, ha az épületek nyílt napján a szükséges "élő" információt nem kapják meg. Az ismertető füzet ilyenkor nem elegendő segítség!

Körutak
Több értékes épületet - műemléket és nem védettet is - egy körúttá is össze lehet kötni, melynek egyes állomásain idegenvezetésekkel és esetleg további rendezvényekkel várják a látogatókat. Így egy részt a kicsit távolabb esőket is be lehet vonni az akcióba, másrészt lehetőség nyílik egy speciális, vagy helyi téma alapos megismertetésére. A körutat a látogató vagy egyedül teheti meg, vagy csatlakozhat szervezett "túrához" is.

Kézműves mesterségek
A hagyományos kézműves mesterségek bemutatása rendszerint vonzza az érdeklődőket, kiváltképp az ifjabbakat. Ilyenkor lehetőség nyílik az adott vidékre jellemző, mára már majdnem elfeledett mesterségek felelevenítésére.
Legjobb, ha a kézműves mesterséget a hozzá tartozó környezetben (pl. egy fennmaradt műhelyben) lehet bemutatni. Ilyen lehet például: ha egy (szél)malom őrlőművét üzembe helyezik, vagy a látogatók szeme előtt állítanak elő hagyományos termékeket: szappant főznek, a hagyományos kemencében kenyeret sütnek, egy régi kovácsműhelyben lovat patkolnak, vagy bemutatnak egy különleges műhelyt és az ott folyó munkát ismertetik (restaurátorműhely, üvegfúvóműhely stb.), és mindig nagy siker a látogatókat "munkára fogni".

A vásárok is kedvelt helyszínei a különböző mesterségek bemutatásának és persze szívesen vásárolnak is a látogatók a takácsok, fazekasok, méhészek, esztergályosok, üvegfúvók, gyertyakészítők, kékfestők, kádárok stb. termékeiből. Magától értetődő, hogy itt alkalom adódik a restaurátorok és a műemlékvédő szervezetek bemutatkozására, sőt a helyi hagyományos vagy történelmi élelmiszerek, specialitások árusítására is.

Vendéglátás
Egy régről megörökölt recept alapján elkészített étel kínálása bizonyosan fokozza a épületlátogatás során szerzett élményeket. Ebben az összefüggésben is szeretnénk Önöket emlékeztetni arra, hogy milyen fontos a látogatókat vendégként kezelni. Amennyiben módjuk van rá, legalább friss vízzel kínálják vendégeiket.

Előadások
A következő rendezvényeket nem csak az épületek nyílt napján lehet megszervezni, hanem "ráhangolódásként" már előző este, vagy akár az azt megelőző héten is. Bizonyára sok más ötletük is lesz:

• felolvasóest - az épület történetéhez kapcsolódóan,
• a tájegységre jellemző néptánc- vagy folklórelőadás, esetleg testvérvárosból érkezett vendégekkel együtt,
• egy történelmi esemény színpadra állítása egy hozzáillő épületben vagy környezetében,
• bábjáték, amely esetleg az örökségvédelem témájába vág,
• kabaré,
• színdarab,
• bál, korhű ruhákban.

Ehhez tartoznak természetesen az épületben vagy környezetében megrendezett különböző zenei előadások. A zenei anyag kiválasztásánál figyelembe vehetik az épület keletkezési idejét és funkcióját. Itt is számos lehetőség kínálkozik:

• komolyzenei koncertek; ilyen rendezvények anyagi támogatására aránylag könnyű helyi szponzorokat találni,
• dalszerzok előadásai,
• helyi népi- vagy rock együttesek előadása,
• templomi kórusok fellépése, ahol a testvérvárosokból érkezett vendégeket is szívesen látják (ezt különösen a templom körül lehetne megszervezni),
• korhű hangszereken játszó zenekarok előadása,
• ha a nyílt nap a helyi búcsú napjára esik, esetleg zenekarok felvonulásával lehetne összekötni,
• zeneiskolai növendékek vagy az iskolai énekkar is felléphet ilyen eseményeken.

Kiállítások
Rossz idő esetére a következő ötleteket ajánljuk, melyek más programok helyett is, de azokkal együtt is megvalósíthatók:

• Az épület eredeti állapotának bemutatása fényképek és leletek segítségével. Nagyon érdekesek azok a felvételek is, melyek egy helyreállított épület (műemlék) restaurálás előtti és utáni állapotát mutatják be.
• (Modern) művészeti kiállítás történelmi környezetben. Olyan kiállítást is lehet szervezni, amelyre a művészek a kiállítási környezet megismerése után alkotják meg műveiket.
• Egy modell bemutatása, amely egy épület, vagy műemlék, restaurálás utáni, jövőbeni szerepét ábrázolja vagy a kutatás eredményeit szemlélteti (pl. adott épület különböző korszakainak rekonstrukciója a környezettel együtt).

Vetítések

• Műemlékekről, épületekről készített diafelvételek vetítése megfelelő magyarázat kíséretében (vezetés helyett, így mozgássérültek is részt tudnak venni).
• Film- vagy videó előadás, amely hagyományos (esetleg egyidejűleg be is mutatott) mesterségekkel foglalkozik részletesen. Ilyen filmeket legtöbbször néprajzi intézményektől vagy egyetemek néprajzszakának könyvtárából lehet kölcsönkérni.
• A történelmi városképet bemutató dokumentumfilm vetítése; ilyen esetben a filmarchívumoktól kell segítséget kérni.

Települések együttműködése
Sok esetben érdemes több közeli településnek együttmuködni, hogy a programokat színesebbé tehessék. Praktikus és gazdaságos a nyitott épületeket egy közös ismertető kiadványban bemutatni, vagy egy körút segítségével összekapcsolni, szomszédos akár határon túli településeknek közös programot szervezni.

Ezeken kívül

• Kezdődjék a rendezvény megnyitóünnepséggel!
• Rendezzenek fotó-és rajzversenyt!
• Szervezzenek vitafórumot/beszélgetést az értékek védelmében résztvevő személyekkel (tulajdonos, mesterember, építész stb.). Ez elősegítheti a ráhangolódást a nyílt napra. Így akár létre is jöhet egy csoport, aki kidolgozza a helyi műemlékek megmentésének vagy hasznosításának módját.
• Esetleg (felsőoktatási intézmények segítségével) előadássorozatot lehetne tartani a műemlékvédelem, illetve a műemlékgondozás problematikájáról.
• Dolgozzanak ki rejtvényeket!
• Szervezzenek helytörténeti vetélkedőket!
• Szervezzenek "városi futást" épülettől épületig, ahol az egyes állomásokon feladatokat kell megoldani !

---

Az elmúlt években sok rendező helyezett hangsúlyt arra, hogy bevezesse a fiatalságot az épített örökség védelmének témakörébe. Különösen nagy kihívást jelent a gyerekek és fiatalok érdeklődését felkelteni egy olyan dolog iránt, amely nagyrészt "régmúlt" dolgokkal foglalkozik. Kétségtelenül az iskolákban van a legjobb lehetőség arra, hogy ráébresszék a diákokat: a műemlékek olyan történelmi eseményekről, művészeti értékekről és az identitásunkat döntően alakító elemekről árulkodnak, melyek mindennapjainkat éppúgy bearanyozzák, mint a letűnt korok életét. Különösen eredményes lehet ez a munka, ha már az épületek nyílt napja előtt, vagyis a tanév közben szerveznek ehhez kapcsolódó rendezvényeket.

Az épület, mint a tanulás helyszíne
Egy osztálynak az oktatás keretén belül a következo módon nyílik lehetősége, hogy egy építményt különböző oldalairól ismerhessen meg. Az épületek nyílt napján diákok mutathatnák be saját iskolájukat, vagy más kiválasztott épületet, esetleg műemléket idegenvezetéseken vagy előre elkészített illusztrációs segédanyagokkal.

• A listán szereplő épületet le lehet festeni, fényképezni, lehet verset írni róla, történetét feldolgozni, művészettörténetileg vizsgálni; mindezt lehetőleg verseny keretén belül.
• Az épületben élt vagy egykor ott dolgozó embereket (esetleg híres személyiségeket), a kor zenéjét, irodalmát és technológiáját különbözo segédeszközökkel szemléletesen be lehet mutatni.
• A diákok munkája színdarabokban, kiállításokban, felolvasóesteken, koncerteken, Ezeken kívül a diákok tevőlegesen is részt vehetnek az épület kitakarításában, segédkezhetnek a nyílt nap előkészületeinél, valamint részt vehetnek a reklámozás megszervezésében is.
• A diákmunka elismerése, jutalmazása kiemelten fontos!

További javaslatok a nyílt nap megrendezéséhez

• Irodalmi műhely: lehetőséget ad, hogy a résztvevők rövid történeteket írjanak pl. a kastélyok, templomok, romok stb. témakörében.
• Plakátfestő- és fotóverseny.
• Nagytakarítás, mely alkalmával közös erővel "kiszabadítanak" az elvadult környezetből egy romot, vagy pusztuló épületet.
• Lehetőséget teremthetünk a múzeumokban, a korabeli kézműves műhelyekben való tevékenységre, a mesterekkel való közös munkára.
• Különleges idegenvezetések gyerekeknek, melyeket esetleg egy múzeumi pedagógus segítségével lehet megfelelően előkészíteni.
• "Műemlék-rally", a résztvevők az egyes épületek, műemlékek között biciklivel, rollerrel vagy gyalog közlekedve, új élményekkel gazdagodva ismerik meg azokat (esetleg) "kincskereséssel" összekötve.
• A versenyeken, illetve az önkéntes munkánál a legjobbakat (egyén, vagy kollektíva) díjazni kell nyilvános módon.

---

Az épületek nyílt napjának sikeréhez döntő fontosságú feltétel a médiával való együttműködés. Ezért összeállítottunk Önöknek egy útmutatást, amely segítségükre lehet a szerkesztőségek érdeklődésének felkeltésénél. Az elsősorban a sajtóra vonatkozó utalások természetesen ugyan úgy érvényesek a rádióra és a televízióra is. Az elmúlt évek visszajelzéseiből kiderül, hogy érdemes az elektronikus médiánál is kopogtatni - elsősorban a regionális műsorok szokták az örökségvédelem témáját felkarolni.

A kapcsolatfelvétel
Nagyon fontos - mint oly sokszor az életben - a sikeres kezdet. Ne bízzanak semmit a véletlenre. Készítsék gondosan elő első kapcsolatfelvételüket a szerkesztőségekkel, mert végül is az első benyomás dönt arról, hogy az újságírók komoly ötlet- illetve információforrásnak tekintik, vagy éppen csak megtűrik Önöket. Nem csak az a fontos, hogy mi a mondanivalójuk, hanem az is, hogy milyen módon tudják "eladni" az információt.

• Nem tanúskodik például professzionális sajtómunkáról, ha a szerkesztőségeket alkalomadtán egy - ráadásul esetleg fénymásolt - levélben tájékoztatják akciójukról. Ajánlatos mondanivalójukat egy sajtóközleménybe összefoglalni és egy rövid kísérőlevélben csatolni az ezen felül szükséges háttér információkat.

Elsőként arról, hogy kivel vegyék fel a kapcsolatot. Csak abban az esetben címezzék a levelet személytelenül a szerkesztőségeknek, ha az illetékes szerkesztő vagy szerkesztő asszony nevét nem lehet kideríteni.

• Általában az illetékesek nevét az újság impresszumában lehet megtalálni, az épületek nyílt napjának témájában a kultúra vagy a helyi információs rovat vezetőjét kell keresni. Különben a szerkesztőség titkárságán kaphatnak felvilágosítást.
• A szerkesztok gyakran érzékenyek arra, ha a sajtóközlemény más rovatokon keresztül kerül hozzájuk. Tehát: ha véletlenül ismerik személyesen az apróhirdetési rovat vezetőjét vagy egy kiadói adminisztrátort, akkor se hagyják magukat; Önöknek az illetékes szerkesztőhöz kell fordulni. Ő legyen sajtóközleményük címzettje. Minél előbb felveszik a közvetlen kapcsolatot a szerkesztővel, annál jobb.
• Közvetlenül a főszerkesztőnek címezni a levelet "abban a reményben", hogy szándékuk komolyságának hangot adjanak, kevés empátiáról tanúskodik, mert melyik szerkesztő vagy szerkesztő asszony lelkesedik egy olyan dologért, melyet felülről osztanak rá. Az emberi tényezőt a sajtóban dolgozók esetében is számításba kell venni. Forduljanak tehát közvetlenül az illetékesekhez.
• A főszerkesztő egy kiemelt személy, akit egy későbbi időpontban még be lehet vonni, amennyiben a szerkesztőség vagy az illetékes nem a remélt módon reagál.
• Önök azt szeretnék, ha a szerkesztő vagy szerkesztő asszony elegendő időt szánna projektjük megismerésére, de ez egy napilap feszült munkatempója mellett nem mindig lehetséges. Nem lehet előre tudni, hogy milyen helyzetben éri a telefon a kapcsolattartó újságírót, de egy levél (ha nagyon sürgős, egy fax) elolvasása nincs időhöz kötve. A szerkesztő várhat, amíg akad néhány szabad perce, hogy az üggyel foglalkozzon.
• A telefonos kapcsolatfelvétel csak a második lépcső legyen, amikor már a téma ismert. Három-négy nappal a sajtóközlemény elküldése után érdeklődjön a szerkesztőségben a projekt felől. Ezáltal emlékeztetheti őket a témára, egyidejűleg lehetősége nyílik további információk adására és az esetlegesen fennálló bizonytalanságok meggyőző érvekkel alátámasztott eloszlatására.

Ötletek a jobb eladhatósághoz
Arról, hogy újságokban és folyóiratokban mi jelenik meg, végeredményben, indirekt módon az olvasók döntenek. Csak olyan témáknak van esélye a megjelenésre, melyek az olvasók érdeklődésére tarthatnak számot vagy melyekről a szerkesztőség azt gondolja, hogy érdekesek. Természetszerűleg Önök szubjektív nézőpontjukból a saját témájukat nagyon fontosnak ítélik, ezt azonban a szerkesztőség egészen másként is láthatja.
Ezért próbálják meg projektjüket a lehető legjobban "eladni". Hangsúlyozzák a téma fontosságát, esetleg határokon átnyúló szerepét és a közönség várható reakcióit (pl. az előző évek eredményeit, tapasztalatait). Példa: "Részt veszünk egy nagyszabású, országos és európai szintű rendezvényen, mely az elmúlt évben X városban vagy Y kerületben polgárok ezreit vonzotta..." Ajánljanak fel különböző lehetőségeket, például: "szívesen vállalkozunk háttérbeszélgetésre, interjúra..." Ez különösen érvényes arra az esetre, ha felajánlanak egy külön oldalt. Ez a következőket tartalmazhatja:

• az egyes épületek bemutatása szóban és képben,
• alapvető információk a helyi értékvédelemről,
• interjúk (pl. épületek-tulajdonosokkal, építészekkel, restaurátorokkal),
• a polgármester vagy más elöljáró üdvözlő sorai,
• táblázat formájú program (nyitva tartások, kiegészíto programok, helyszínek, stb.),
• térkép, amelyen minden megnyitott épület fel van tüntetve,
• rövid cikk a rendezvény országos és európai vonatkozásairól,
• mindenekelőtt azonban az illusztrációs anyag a legfontosabb: a sajtóközleményekhez mindig csatolják a Kulturális Örökség Napjai logót is, mellékeljenek fényképeket, térképet stb.

A megfelelő időzítés
A napilapokkal való munka során általánosan érvényes: a szerkesztőséget délelőtt hívják fel, de tíz óra után. Ugyanakkor minél későbbi a hívás időpontja, annál feszültebb a hangulat a szerkesztőségben, kiemelten lapzártakor.
Ami az épületek nyílt napjának sajtómunkájával kapcsolatos időrendet illeti, a következők ajánlottak:

• A címlista összeállítása során már célszeru beharangozni a szeptember végi eseményt, elmondani annak múltját, idei témáját, esetleg megemlíteni a visszajelentkezok közül néhányat, és a támogatókat.
• Miután eldöntötték, hogy részt vesznek az épületek nyílt napján, hozzák ezt nyilvánosságra egy sajtóközleményben. Ennek a megfelelő időpontja június. Minden további sajtóközlemény a hír aktualitásától függ. Érdekes lehet közölni például, hogy miből fog állni a program, milyen kiemelkedo események lesznek, kik vesznek részt rajta. Egy támogató esetleges megnyerése is megér egy közleményt.
• Részletesebben augusztusban érdemes szólni. Ennek hátterében az uborkaszezon áll: ilyenkor szívesen veszik az érdekes cikkeket vagy sorozatokat. Előnye: a témát ilyenkor részletesebben ki lehet fejteni, mint a hírekkel jobban terhelt időkben. Hátránya: kevesebb olvasóhoz jut el a nyaralások miatt.
• Önálló oldalak a Kulturális Örökség Napjait megelőző hétvégi számban jelenjenek meg. Ezeket az oldalakat már korábban megszerkeszthetik és vegyék feltétlenül figyelembe a hosszabb átfutási időt.
• Kis színes "lapszéli" témák már a nyár közepétől kezdve szerepelhetnek (egy-egy támogató csoport bemutatása, interjú egy lelkes műemlékvédővel, riportok az örökségvédelem témájában).
• Már az első kapcsolatfelvétel után kérjék a személyes beszélgetés lehetőségét a szerkesztővel vagy szerkesztő asszonnyal, hogy tárgyalhassanak az épületek nyílt napjával kapcsolatos sajtómegjelenés időrendjérol és a cikkek terjedelméről.
• A televíziók közül elsősorban helybeliekre lehet és kell számítanunk. Figyelembe kell venni, hogy komolyabb műsorok elkészítéséhez tetemes idő kell és alapos szervezés. Ezért a címlista készítése során már a kapcsolatot ki lehet alakítani, és a vállalt musorok számától függően kell elhelyezésüket, műsorba illesztésüket az illetékes szerkesztővel kell egyeztetni. Ha csak egyetlen műsort sikerül kieszközölni, akkor az adott területre legyen összefoglaló jellegű és egy-két nappal az ünnepi hétvége előtt kerüljön adásba.

Hogyan nézzen ki a szöveg?
Itt is a szakszerűségen van a hangsúly. A legfontosabb szempontok a következők:

• A dokumentumban lehetőleg 38-42 leütés legyen egy sorban, kettes sorközzel, így a szerkesztő vagy szerkesztő asszony még át tudja dolgozni. A szöveg végén adják meg a karakterek számát (karakterek száma egy sorban megszorozva a sorok számával). Egy oldalon ne legyen több, mint 25 sor. Ne spóroljanak a papírral. A hátoldalra soha ne írjanak!
• Ha a szerkesztőség csak egy másolatot kap, akkor a sajtóközlemény elveszti exkluzivitását.
• A sajtóközlemény nem kisregény és nem tudósítás, hanem egy tárgyilagos hír! Ezért koncentráljanak a lényegre. Kezdjék rögtön a legfontosabbal, tehát a híranyag lényegével. Már az első mondatból ki kell derülni az olvasó számára, hogy miről szól a sajtóközlemény. Kezdjék tehát a MI-vel, de soha sem a MIKOR-ral vagy a HOL-lal.
• Óvakodjanak a túlontúl hangzatos szavaktól. Inkább a tényekre hagyatkozzanak, azok meggyőzőbbek. Sohase szólítsák meg közvetlenül az olvasót (például: "Érdekli Önt az örökségvédelem ...?"). Kerüljék a reklámlevél stílusát.
• Adják meg a szövegben (értelemszerűen a végén) a nyílt nap programjával kapcsolatban illetékes személy nevét és telefonszámát. Ügyeljenek arra, hogy olyan számot adjanak meg, ahol az illetőt napközben is el lehet érni.
• Ellenőrizzék a végén, hogy mind a négy klasszikus kérdésre, "ki, mi, mikor és hol" megkapták-e a szövegbol a választ. Csak így lehet teljes a sajtóközlemény.

Néhány példa a szövegre
A szöveg tárgya, ne a rendezvény időpontja álljon a szöveg legelején.
Például így: "Tornyok és kastélyok, udvarházak és gyártelepek nyitják meg kapuikat szeptember X-én. Az országszerte megrendezésre kerülő Kulturális Örökség Napján, az épületek nyílt napján X városban mintegy száz épület mutatkozik be."
És nem így: "Szeptember X-én rendezik meg országszerte nyolcadik alkalommal a Kulturális Örökség Napját. X városban mintegy száz épület mutatkozik be..."
De így sem: "A Kulturális Örökség Napját, ahogy arról már több ízben beszámoltunk, szeptember X-én, szombat-vasárnap rendezik meg. X városban két épületet nyitnak meg ..."

A dátum megadásánál a lehető legrövidebb alakra törekedjenek!

Legkésőbb a második mondatban adják meg a helyszínt. Az európai vonatkozásról a következő bekezdések egyikében ejtsenek szót.

Így: "Az egykori X templom egyik ősi tornyát X városban a nyolcadszor megrendezésre kerülő épületek nyílt napjának keretében, szeptember X-én tekinthetik meg az érdeklodők..."

Nem így: "Európa szerte szeptember X-én, szombaton és vasárnap rendezik meg az épületek nyílt napját. Csak X megyében ...épületet lehet meglátogatni. X városban megnyitják az érdeklődők előtt..."

Fontos információk ne kerüljenek a sajtóközlemény utolsó bekezdésébe. Úgy építsék fel a szöveget, hogy az utolsó sorokat le lehessen rövidíteni, de alapvető információ ne vesszen el.

---

A szponzorálás kölcsönösségen alapuló üzlet. A szponzorálás, mint a kulturális, sport, szociális vagy környezetvédelmi rendezvények támogatásának egy formája mára már komoly méreteket öltött. A szponzor számára ez a kommunikáció a nyilvánosságnak egyik modern eszköze, a szponzorok megkeresőinek pedig lehetőséget nyújt, hogy elképzeléseiket könnyebben megvalósíthassák.

A szponzor lehetőséget lát támogatói tevékenysége által a nyilvánossággal történő párbeszédre, mintegy kiegészítésként reklám és PR tevékenysége mellett. Ez konkrétan a következőket jelenti: a szponzor ellenszolgáltatást vár el. Ebben az értelemben e tevékenység egyfajta kölcsönösségen alapuló üzletként fogható fel. Ezt a tényt soha se felejtsék el, amikor szponzorokat keresnek. Minél meggyőzőbben hangsúlyozzák a lehetséges partnernek, hogy neki milyen közvetlen és közvetett előnyei származnak a projekt támogatásából, annál nagyobbak az esélyek. Ezért mindig arra gondoljanak, hogy az esetleges szponzor támogatása által milyen célokat akar elérni.

A célok a következők lehetnek:

• az ismertség növelése,
• egy célcsoport speciális megszólítása,
• imázs javítás. Aki egy "jó célt" támogat (pl. a műemlékvédelmet), az széleskörű elismertségre tehet szert.

Ötletek a sikerhez
Minél korábban állítsanak össze egy részletes szponzorálási tervet.
Minél pontosabban meghatározzák a célcsoportot, annál jobbak az esélyeik. Gondolják tehát végig: kik lesznek a látogatók? Inkább fiatalok vagy inkább idősebbek, nők vagy férfiak, a kultúra iránt különösen érdeklődők, magas végzettségűek, stb.
Határozzák meg, mindenki számára érthető nyelven fogalmazzák meg az esemény helyi vonatkozásait. Helyi vállalkozók szívesebben szponzorálnak helyi rendezvényeket.
Fogalmazzák meg előre, hogy milyen anyagi és tárgyi segítségre számítanak. Tartsák azonban mindig a már korábban megfogalmazott elvet szem előtt: "szolgáltatás - ellenszolgáltatás" fejében.
Feltétlenül említsék meg, hogy az elmúlt évben megrendezett épületek nyílt napjának milyen helyi visszhangja volt. Adják meg a látogatók számát és csatolják a sajtóanyagot.
Amennyiben találnak egy szponzort, feltétlenül kössenek vele szerződést, amiben lefektetik a megállapodás legfontosabb elemeit.

Ki kerülhet szponzorként szóba?
A lehetséges szponzori kört az alábbi kritériumok szerint válasszák ki:

• tárgyi- vagy egyéb szolgáltatások szükségessége (pl. nyomda vagy újság),
• célcsoportok azonossága (az épületek nyílt napjára várt célcsoport és a vállalkozás ügyfeleinek megegyezése),
• földrajzi közelség (helyi vállalkozások szívesebben támogatnak helyi kezdeményezéseket),
• kapcsolódás az örökségvédelem témájához (pl. kézmuves vállalkozások, szakkiadók, stb.).

Ne rontsanak azonban ajtóstól a házba! Tájékoztassák eloször a potenciális szponzort tervükről levélben (vagy faxon). Ezután fejtsék csak ki részletesen elgondolásaikat a szponzorálást illetően. Ezt követően, személyes beszélgetés keretében mélyüljenek el a témában.

A szponzorálási koncepció legfontosabb elemei
Az ötlet: el kell mondani (le kell írni), hogy

• Mitől különleges az Önök kezdeményezése? Milyen háttér információkról tudják a szponzort tájékoztatni a Kulturális Örökség Napjaival kapcsolatban?
• Mik voltak a konkrét tapasztalatok hasonló helyi rendezvényeknél vagy más, hasonló méretű városban megszervezett rendezvényeknél?
• Milyen látogatói- illetve sajtóvisszhangja volt a múlt évi nyílt napoknak?
• Mi igazán eredeti vagy meglepo az Önök kezdeményezésében?
• Ki áll az épületek nyílt napja mögött?
• Vannak-e más szponzorok?

A remélt szolgáltatások:

• pénzbeli támogatás,
• tárgyi juttatások (pl. nyomtatványok előállítása, hely biztosítása információs táblákon, stb.),
• szolgáltatások (pl. ingyenes szállítás, ingyenes hirdetés újságokban és más hasonlók).

Időkeret:

• Meddig van a szponzornak gondolkodási ideje?
• Milyen hosszú előkészületi idővel kell számolni?
• Mikor és milyen módon veszik fel a kapcsolatot a sajtóval?
• Mikor jelennek meg a közlemények?
• És természetesen: mi a rendezvény időpontja?

Célcsoport:

• Hogyan határozná meg az Önök programjait látogató személyeket?
• Nyílik-e lehetoség a látogatókkal való közvetlen vagy közvetett párbeszédre (plakátok, kihelyezett információs anyagok, hirdetések vagy sajtóközlemények a szponzor említésével)?

---

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a vendégeknek nagy a "tudásszomjuk" és minél többet szeretnének megtudni a megnyitott épületekről. Ezért a szakszerű vezetések képezik - a mégoly színes kísérő anyagok és programok mellett - a nyílt nap magját. Nem áll azonban mindig elég gyakorlott szakember rendelkezésre. A következő listát kevésbé tapasztalt "idegenvezetők" számára állítottuk össze, hogy ennek segítségével készüljenek a sikeres vezetésre és az alapvető hibákat elkerüljék.

Az előkészület
Az idegenvezető legalább egyszer járja be a terepet. Így majd jobban be tudja osztani az idejét, és nem érheti váratlanul, hogy ha bizonyos dolgokat nem lehet látni vagy egy-egy terem nem látogatható.
Az idegenvezetőnek feltétlenül pontosnak kell lennie. Ajánlatos azonban tíz perccel a hivatalos kezdés előtt készen állni, hogy a csoport létszámát felmérje és az embereket maga köré gyűjtse.
Már előre tisztázza, hogy az út mely részeit lehet rossz idő esetén is megtenni.
Készítsen egy listát az évszámokról, idézetekről és főbb gondolatokról, így nem kell agyát fölösleges adatokkal terhelnie. Térképeket és az épületről készített régi felvételeket is tartsa készenlétben, hogy a megfelelő időben - jól láthatóan - be tudja a csoportnak mutatni.
Próbáljon meg ráhangolódni a résztvevőkre. Még az elején próbálja meg kideríteni, honnan érkeztek a vendégek, a környékről vagy messzebbről; van-e esetleg egy meghatározott érdeklődési körük; milyen szintre helyezhető az idegenvezetés nívója; stb.
Vigyen magával cukorkát köhögés vagy rekedtség ellen.

Köszöntés és kezdés
Mutatkozzon be teljes nevével és mutassa be az intézményt, akinek dolgozik. Vázolja röviden (!) az út vonalát és idotartamát.

Ötletek az előadásmódhoz
Alapvető szabály, hogy lassan, érthetően és hangosan kell beszélni. A hangmagasság, beszédtempó és hangerő időnkénti megváltoztatásával el lehet kerülni az egyhangúságot. A testbeszéd különböző elemeinek segítségével életszerűbbé lehet tenni az előadást. A jól időzített szünetek feszültséget keltenek a hallgatóság körében, és teret engednek a kérdéseknek.
A mondatok rövidek legyenek! A tagolt mondatok jobbak, mint a bonyolult, fárasztó körmondatok. Szabadon beszéljenek, ne leírt mondatot mondjanak fel. Akin nem lehet felfedezni a bizonytalanságokat, az nincs kitéve az "okoskodók" kérdéseinek.
Fontos a csoporttal való állandó szemkontaktus. Nyugodtan próbáljanak meg gyakran mosolyogni - ezáltal szimpatikussá válnak a résztvevők körében és gyorsabban tudnak reagálni a csoport elvárásaira.
Ne bonyolítsák túl előadásukat precíz adatok és nevek szükségtelen és gyakori emlegetésével. A hallgatók könnyebben megjegyzik a tényeket, ha azokat egy körülbelüli történelmi keretbe helyezik ("a XIV. század végén" könnyebben megragad, mint az "1389. október 14.-e"). Pontos adatokat, szükség szerint, lehetőleg csak fontos esetben használjanak; a többit jegyezzék fel maguknak esetleges kérdések megválaszolásához.
Kérdések segítségével lehet a csoportot bevonni a vezetésbe, próbálják meg irányított kérdésekkel az egyes résztvevok érdeklődését felkelteni.
Amennyiben szükségessé válik, udvariasan, de határozottan szakítsák félbe a csoporttagok esetleges kiselőadásait.

A vezetés menetéről - hogyan lehet a csoportot lendületben tartani
Alapvetően csak akkor hozzanak szóba bizonyos dolgokat, ha azok tényleg láthatók. Olyan mondatok, mint "Általában itt látható..." - kezdetűek, zavaróak.
A helyváltoztatás felüdíti a látogatókat, ezért gyakran változtassák helyüket. Ugyanakkor annak különösen örülnek a résztvevők, ha egyszer legalább lehetőségük nyílik leülni.
"Az ember azt látja, amirol tud!" Utaljon a részletekre, amik fölött sokan elsiklanának. Nagyon fontos, hogy mindig konkrét példákkal szemléltessék a magyarázottakat, különben a hallgatók hamar kikapcsolnak. Anekdoták és mókás történetek színt visznek az előadásba és megmosolyogtatják a csoport tagjait, de módjával kell alkalmazni, nem dominálhatnak.
Próbáljanak meg közös pontokat keresni az egyes állomások között, ez segíti a jobb megértést és a hallottak befogadását.

A leggyakoribb hibák
Lehetőleg ne válasszanak hangos tereket vagy túl forgalmas utcákat az előadás helyszínéül.
Ne akarjanak a vezetés előtt hosszú és száraz bevezetőt tartani. Ez inkább elijeszti az embereket, minthogy felkeltené érdeklődésüket, mivel a látogatók még nem is látták az épületet.
Ne rohanjanak el üdvözlés nélkül és röviden harangozzák be előre a következő megállóhelyet, különben sok hallgatót veszíthetnek el. Próbálják a vezetést a csoport tempójához alakítani.
Vezetés közben ne forduljanak el a hallgatóságtól, mert úgy nem hallják Önöket és úgy érezhetik, hogy Ön unja az egészet.
Túl sok idegen szó és szakkifejezés terjengossé és szárazzá teszi a legrövidebb előadást is. Ne kezdjenek külön beszélgetést a csoport egy kis részével. A többi résztvevő különben hamar elveszíti az érdeklődését, és fölöslegesnek érzi magát. Vegyék figyelembe a csoport létszámát. Inkább mondjanak le a vezetés néhány szakaszáról, minthogy túl szűk helyekre kényszerítsék a résztvevőket.

A vezetés vége
Az előadás végén foglalják össze a lényeget. Ne csak a vezetés eleje, hanem a vége is legyen jól elkülönült, a végszó után adjanak lehetőséget a hallgatóságnak kérdések feltételére.
Köszönjék meg a csoport figyelmét: "Remélem, élvezték a vezetést, és egyértelművé vált Önök számára, hogy ...". Egy ilyen végszó tapsra fogja késztetni a látogatókat.

És végezetül
Ne féljenek a lámpaláztól! A vezetés előtti izgalom növeli a koncentrációt, és életet visz az elkövetkezo munkába. Igyekezzenek az első mondatokat nagyon nyugodtan és lassan elmondani, észre fogják venni, hogy az idegesség eltűnik.